A tornára érkező alapcsapatok közül természetesen nem hiányozhatott a White Alders, a Napredak, a Budai Ászok és az LSE. Rajtuk kívül nevezett az előző kupát magabiztosan nyerő révkomáromi Felvidék, a Beerdrinkers, és vagy fél év kihagyás után visszatért a Csakatrick illetve a Fehéz Ház is. A BB Form Futsal Klub játékosait eddig nem ismertük, ők se minket, így ezt a hiányosságot most sikerült pótolnunk.

Viszont az örömbe üröm is vegyült, hiszen néhány gárda borzasztó tartalékosan érkezett. A Csakatrick esetében három időben megjelent játékosról beszélhetünk, de a bajnoki listán az előkelő második helyen álló LSE esetében sem volt sokkal jobb a helyzet. Főként annak fényében, hogy a jelen kupa utolsó "elesés" találkozója lényegében a Svájcban továbbtanuló Ács Loránd búcsúmérkőzéseként lett beharangozva...

A nyitómeccseket megelőző sorsolás két igazi halálcsoportot keltett életre. Az A-pályán a BB Form, a Beerdrinkers és a Napredak küzdhetett a csoportelsőségért, míg a C-n a Felvidék, az LSE és a Fehér Ház csapott össze. Középen mindenképp konszolidáltabb helyzetkép alakult ki, hiszen a White Alders, a Budai Ászok és a Csakatrick trió pár héttel ezelőtt, egy baráti hármas összeröffenés alkalmával, már megmérkőzött egymással.

Az A-csoportban már az elején kitűnt, játéktudás alapján hova kell helyeznünk a BB Formot. Többségében tanárként tevékenykedő játékosai évekkel ezelőtt még különféle futsalcsapatokban rúgták a lasztit, de az évek múlásával sem felejtettek el focizni. Ennek megfelelően különösebb megerőltetés nélkül masíroztak be a hármas döntőbe. A Napredak - Beerdrinkers rangadót ezúttal is színvonalas 24 percet hozott, amit Barla Doki remekbeszabott találataival 2-1-re a pirosak nyertek.

Az utóbbi hetek történéseiből kiindulva a B-pályán mindenki a Budai Ászok sikerét várta, aztán kaptak egy sima hármast az Alders-től és egy sima kettest a tartalékos, a Farkas Tamással és a ™Drinkers-től külcsönkapott Batal Qeis-szel öt főre kiegészült Csakatricktől. A bombaformában focizó Bulyo aztán még ezutóbbiak kedvét is elvette, így a maximálisan megszerezhető 6 ponttal és 8-1-es gólkülönbséggel -  immár biztos dobogósként - az Alders került a döntőbe.

Az utolsó hely elkerüléséért, na jó, fogalmazok árnyaltabban... Szóval a hetedik helyért a Beerdrinkers, az Ászok és az LSE hármas összecsapása következett. Igazolva, hogy a Napredak elleni baki csak a balszerencsén múlt, a Gyalay-Korpos Ádám vezette budaörsi alakulat alaposan odavágott ellenfeleinek. 1-1 kapott gól ellenében előbb ötöt rúgtak a Vokoun Iván által dirigált sárga-kékeknek, majd négyet Ács Daniéknak. Az LSE ugyan az Ászok elleni 3-0-lal elkerülte az utolsó helyet, de vélhetően ez sem jelentett vigaszt számukra.

A negyedik helyért dúló mérkőzések a Csakatrick juniorjait a Fehér Ház és a Napredak ellenében komoly próbatétel elé állították. Szép emlék lehetett számukra, hogy anno 1-0-s győzelemmel zártak utolsó kupás fellépésük alkalmával a pirosak ellen, most viszont győzött a papírforma. Mégpedig két alkalommal is... A csoportmérkőzések alakulását más kontextusból nézve a Fehér Ház 12-3-as elsöprő győzelme után a Napredaknak sem kegyelmezett, ráadásul a negyedik hely mellé a 11 találattal büszkélkedő Csóka Jenő - a régi idők szellemében - gólkirályként vonulhatott az öltözőbe.

A legjobb három között a legkevesebb vesztenivalója az Alders-nek volt. A negyedik hely már korábban is összejött, a "dobogó" még soha! Noha a legjobb három közt komoly bravúrra ezúttal nem számíthattunk, dicséretükre váljon, hogy nem adták könnyen a bőrüket. Mi több, helyenként igen élvezetes játékkal nehezítették meg tapasztaltabb ellenfeleik életét. A döntök döntője értelemszerűen a legutolsó derbi lett, amit nagyobb arányú Alders feletti győzelmének köszönhetően a révkomáromiak kezdhettek nyugodtabban. A nagy nyugalomnak aztán meg is lett az ára, a BB Form betalált. Az egyenlítő gól után, újra előnyhöz jutottak "újoncaink", de a játék képe alapján lehetetlen volt eldönteni végül melyik csapat nyeri a találkozót, és vele együtt a tornát. A vége előtt 2 perccel 3-3 állt a nem létező eredményjelzőn, ami egyértelműen a felvidéknek kedvezett, aztán Spiesz Ádám egy pontrúgás után bekotorta a labdát a zöldek kapujába, beállítva ezzel 4-3-as végeredményt. 

Konklúzióként annyit mindenképp érdemes kiemelni, hogy a kevés számú csapat ellenére igen színvonalas mérkőzések tanúi lehettünk. Ezúttal is újoncgyőzelem született, ami azt mutatja, továbberősödik a mezőny. Mint a helyzetkép is mutatja, legyőzhetetlen csapat nincs, viszont stabil, jó eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen az összeszokottság, a meccsrutin. Csóka gólkirálysága szerintem különösebben nem lepett meg senkit, viszont az ugyancsak a Fehér Házban focizó, még tízes évei első felét taposó ifjabb Kiss Sándor teljesítménye és három gólja igen. A torna kapusa a BB Form hálóőre Budai Richárd, míg Fair-Play Díjasa a Beerdrinkers FC lett.